Mi járhat egy teremőr fejében, miközben a Cicikrisztust bámulja?
Kiállítással egybekötött monodrámát mutat be a Kiscelli múzeum, amelynek témája egy kiállítás.
#Kiscelli Múzeum
Aczél-kocka: a Kádár-kor egy társasjátékba sűrítve
A Kiscelli Múzeumban egy élő társasjátékban válik megtapasztalhatóvá, hogyan működik a hatalom manipulációja.
Így már sosem fogjuk látni: utoljára jártuk végig a Gellért Szállót, amit az 1920-as évek szellemében alakítanak át
Nagy felújítás és átalakítás elé néz az 1918-ban megnyílt Gellért Szálló: a koncepció az „eredeti pompa visszaállítása”. Mostanra leginkább csak fotókról ismerhető fel, hogyan nézett ki, a második világháborús pusztítás után ugyanis az 1960-as évek stílusában alakították ki a belsőépítészetét. A terek nagy része szép és különleges, megérdemelné, hogy valamilyen formában megőrizzék, és ez több elemre, lámpára, burkolatra is igaz. A munkálatok megkezdése előtt még járhattunk a szállodában, és most fotókon is megmutatjuk, milyennek láttuk – ebben a formájában ugyanis már biztosan nem fogjuk látni többet.
„A bedeszkázás minden képzeletet felülmúl” – az omladozó Déli pályaudvar csak árnyéka önmagának, pedig még mindig lenne miért szeretni
Későmodern utascsarnoka fővárosi védettséget kapott, de a felújítása még nagyon az elején jár. Vécé mindenesetre már van benne 280 millióért, ám a kivitelezésnek értékes csempék estek áldozatul. És akkor még nem beszéltünk a MÁV-reklámos védőhálóval helyettesített impozáns üvegfalról vagy a metrólejáratnál lévő, díszes műkő plasztikájának hiányzó részeiről. Megmutatjuk, milyen volt fénykorában a Déli pályaudvar, és azt is, hogy mi maradt a hajdan meghatározó és nagyon is menő részletekből.
„Az ember nem a ruháját viszi először, ha kitelepítik” – 150 év divat- és várostörténete sűrűsödik a Kiscelli új kiállításában
Hónapokig tartó vadászat egy orkánkabát után, amit az első adandó alkalommal eláztat az eső, Kodály Zoltán inspirálta kollekció, amit Diana hercegnőnek is bemutattak 1990-es ittjártakor, Zichy Sarolta grófnő koronázási ruhája, amit 1916-ban viselt, és egy ananászbőr kabátka, ami mindezekhez képest teljesen futurisztikusnak hat. Hatalmas ívet rajzol fel az elmúlt 150 év divatjáról a Kiscelli Múzeum új kiállítása, amiben a ruhák és tárgyak bőven túlmutatnak önmagukon, hogy Budapest történetéről is meséljenek.
„Asszonyosan művészkedők” – 26 női alkotó a 20. század első feléből a Kiscelli Múzeumban
A radikális muzeológia eszközeivel, mintegy „partizán történelmi narrátorként” igyekszik kiegészíteni a Kiscelli Múzeum a 20. század magyar művészettörténetét elfeledett, árnyékban maradt női alkotók életműveinek bemutatásával. A kiállítás-sorozat újabb része még november 5-ig látható Óbudán.
Kihagyott ziccerek sora Karácsony Gergely kultúrpolitikájának mérlege
Csorba László, volt Nemzeti Múzeum-főigazgató személyében új vezetőt választott a Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Történeti Múzeum élére. Ezzel kapcsolatban megnéztük, milyen kultúrpolitika jellemezte az ellenzéki főváros elmúlt éveit.
Egy megkerülhetetlen életmű képei – 100 éve született Reigl Judit
Nem először és bizonyára is nem utoljára történik meg az, hogy egy művészetében következetes, építkező, szellemi szabadságáért és művészi víziójáért az anyagi biztonságról – de legalábbis egy kényelmesebb életről – lemondó alkotónak az életműve utolsó éveiben vagy halála után fénylik fel igazán. Akkor lesz szélesebb körben ismert és keresett, műveinek akkor lesz magas az ára, amikor ezt a művész már nem, vagy csak nagyon rövid ideig tudja élvezni.
Reigl Judit: „Az én alapvető problémám a megjelenés, az eltűnés” – kiállításajánló
A Reigl Judit munkásságában sokáig periferikusnak tekintett, kevésbé ismert, a látogatók számára a felfedezés élményét kínáló figuratív munkáit mutatják be a Kiscelli Múzeumban.
Bűzlő mocsár, Banán tér, Marx tér: a Nyugati tér története háromszáz év izgalmas látlelete
Megkerülhetetlen, de sokszor nyomasztó közlekedési csomópont a Nyugati tér. Anno itt lakott a városi hóhér, voltak dögkutak, később ipari és raktárnegyedként szolgált, később itt nyílt meg a mai gyorséttermek elődje. Történetét a Kiscelli Múzeum új kiállítása meséli el.
A borbélyszalonokban is lezajlott egy forradalom, avagy mi a közös a guillotine-ban és a bubifrizurában?
A Kiscelli Múzeumban egy szórakoztató és sok szempontból nosztalgiát keltő kiállításon szemezgethetünk az elmúlt 150 év hajjal kapcsolatos emlékeiből, miközben azt is megtudhatjuk, hogy mekkora feltűnést keltettek az első fodrászlányok Budapesten, miként lett a hajtól való önkéntes megszabadulás a belső erő szimbóluma, és hogy ki volt valójában a megénekelt Gedeon bácsi.
Közönségkedvenc volt, de a kritikusok szóra sem méltatták – 100 éve született Mácsai István
A Kádár-korszak sivárságát és az elvágyódást sugárzó képeit a közönség szerette és szívesen vásárolta, a kritika azonban értetlenkedve fogadta. Születésének 100. évfordulója alkalmából nagyszabású kiállításon idézi fel a Kiscelli Múzeum Fővárosi Képtára Mácsai István festőművész életművét.
Budapest anyagcseréje: mit mond el rólunk a saját szennyvizünk?
Az ókori rómaiak élénk társasági életet éltek közben, Csokonai Vitéz Mihály versbe foglalta, a Mozart család gyakran levelezett róla, Budának és Pestnek századokon át jelentett óriási kihívást, mi az? A válasz az ürítés. Igen, az alábbi cikknek az emberi végtermék lesz a központi témája, de rögtön hozzá is tesszük: nem a mi fejünkből pattant ki az ötlet. A Kiscelli Múzeum szentelt kiállítást a WC-csészék és a csatornázás kultúrtörténetének.
Eddig Tarlós szobájában volt az Ybl által tervezett antik óra, Karácsony elvitte egy múzeumba
„Ahogy ez az óra, úgy Budapest is mindenkié” – mondta.
Játék és ideológia: amikor a hatalom megmondja, mit tehet a gyerek
Nem lehet elég korán kezdeni az adott kornak megfelelő alattvalók kinevelését – gondolja minden hatalom, ezért már a játékok kifejlesztőitől is elvárták, hogy közvetítsék a „helyes” ideológiát. A Kiscelli Múzeum nemrég nyílt tárlatának ez csak az egyik tanulsága. De ha valakinek tele a hócipője a tanulságokkal, akkor is játszhat egy jót a templomból kialakított kiállítóteremben.
